Szárazon hidegfüstölni lehetséges egyátalán? - nedvesedést csökkentő módszerek

Előző cikkünkben azt a kérdést elemeztük, hogy miért kerül víz a füstölőbe. Honnan ered és mekkora mennyiségről beszélünk? Aki nem olvasta, vagy felidézné kattintson ide.

Most arról fogunk inkább értekezni, hogy mit lehet kezdeni azzal a vízzel, ami bekerült a füstölőbe, és szeretnénk eltüntetni.

Szokásunkhoz híven ez sem lesz egy könnyed délutáni Romana regény. Igyekszünk tudást is adni, és levezetni a következtetéseket. Ehhez pár dologgal tisztában kell lenni, amik mind hatást gyakorolnak a végeredményre. Anyagismeret, légtechnikai ismeretek, klimatizálás elmélete. Ezekből a területekből szemezgettünk, hogy egyszerűen le tudjuk vezetni a végeredményt.

Rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy a pára folyamatosan keletkezik, soha nem egyszerre kerül be a rendszerbe. Ha tartjuk magunkat a korábbi cikkben megállapított mennyiségekhez, akkor a rendszerünk így fog kinézni:

- 1000 literes füstölőláda

- 12 órás füstölési idő

- 4 kg elégetett bükkfa

- 2,5 kg keletkezett vízpára

- a léghőmérséklet legyen 10 fok,

- a relatív páratartalom pedig 60%

 

Kezdjünk néhány csoportosítással, hogy mindenki el tudja helyezni a sajátját.

Hol helyezzük el a füstölőfát?

A szekrény aljában egy edényben
Külső kályhában (kályhának nevezünk mindent, ami csak azt a célt szolgálja, hogy fa égése által képezzen füstöt.

Mivel kötjük össze a kályhát és a szekrényt?

Rövid füstcsővel
Hosszú füstcsővel

Mi a szekrény anyaga?

- Deszka (nyersfa)
- OSB lap (impregnált fa)
- Beton
- Tégla
- Tapasztott agyag
- Szigeteletlen fém (pl. öltözőszekrény)
- Szigetelt fém (pl. hűtőszekrény)

Füst távozása a szekrényből:

- Kéménnyel
- Fúrt lyukakon
- Zárt
- Mi húzza ki a füstöt?
- Felszálló meleg
- Kényszer szellőztetés

Mivel füstölünk:

- Száraz fa
- Friss fa
- Nedvesített fa
​- Mikor füstölünk
​- Nappal
- Éjjel

A fenti tényezőket táblázatba lehetne rendezni és megnézni a variációk számát, de túl sok lenne, és nincs is sok értelme. Most már mindenki el tudja helyezni ennek alapján a sajátját vagy tervezni tudja, amilyet építeni szeretne.

Legelőször elrettentésként állapítsuk meg, milyet ne csináljunk: zárt hűtőszekrény, amiben lábasba tesszük a nedves fát alulra. Tűző napra téve, úgy hogy nincs is bekapcsolva. :) Az elemzést mindenkire rábízzuk, miért nem jó.

A KemenceMánia a füstgenerátoros hidegfüstölést preferálja, és a saját áruk füstölése is saját generátorunkkal történik. Akit érdekel, honnan indultunk el, mi volt az első kísérleti megnézheti az oldal alján lévő linkeken.

Kezdjük az elemzést 5-ös tényezővel - légcsere. A felszálló meleg kérdésköre a legrégebbi módszer a csökkentésre. Ha növeljük a füstölőszekrényben levegő hőmérsékletét, akkor gyorsabb lesz a légcsere (bejátszik az 4-es tényező is ekkor), de ezzel együtt a kockázat hogy túlmelegszik az áru. Probléma van tehát.

Kiszámíthatjuk, hogy kb. hányszor kell lecserélni a helység levegőjét 12 óra alatt, hogy ne menjen a relatív páratartalom 100% fölé. Ha tudjuk, hogy 10 fokon a levegő 9,4 gramm vizet képes felvenni (100%-os páratartalomhoz) és jelenleg 60%-os, akkor 3,76 grammról beszélünk. Hányszor van meg a 2500-ban a 3,76?
665-ször, ami azt jelentené hogy 1 percenként ki kéne cserélni a levegőt. Na ekkor nem maradna füst és szélgép kéne hozzá, tehát más módszerhez kell folyamodni.

Az ötlet, hogy legyen melegebb a levegő a kamrában, mint kint. Az jó ötlet, főleg télen és ráadásul éjszaka, mert ha 20 fokon füstölünk - ami még bőven a hidegfüst kategória - akkor már 17,3 gramm vízről beszélünk köbméterenként. Ezzel már 200-ra csökken a szükséges légcserék száma.

Ügyeljünk közben a tömény füst előállítására. Ne legyen füstképzés nélküli parázslás, mert akkor fölöslegesen fűtjük a helységet.

Csapassuk ki egy részét menet közben. Jól hangzik, de hogy? Ha különálló kályhánk van, akkor legyen hosszú a cső. Enyhén emelkedő minimum 100 mm átmérőjű kályhacső, és nem baj, ha van vagy 4 méter. Ekkor a felület, amin ki tud csapódni a pára mielőtt a szekrénybe érne több mint 1 négyzetméter! Mert ugye a cső kívülről hűlni fog. Persze ekkor a belépő levegő sem lesz annyira meleg. De valamit valamiért.

Láthatjuk, hogy nincsen egyetlen jó válasz. Kísérletezni kell, és valami optimumra törekedni. Már csak az időjárás szeszélyei miatt sem lesz egyszerű (hőmérséklet és páratartalom).

Mit van még?

Ne füstöljünk friss fával, és csak akkor nedvesítsünk ha nagyon muszáj. De az azért legyen, hogy plussz ízeket vigyünk be, tehát ízesített anyaggal locsoljuk (lehet pl. whiskey).

Utolsó, ami talán a leglényegesebb, és sokakat érint. A füstölőszekrény anyaga. Miért használtak régen agyaggal tapasztottat? Mert itta a vizet. Sokat felvett a meleg párás levegőből. Hidegebb volt a fala, kicsapódott rajta elég sok, aztán beszívódott. Mikor nem volt füstölés leadta vissza a levegőbe.

Hasonló tud megtörténni a kezeletlen fával is. De az OSB-vel nem, ott ki kell vinni a párát. A beton határeset, a tégla pedig szintén kérdéses vastag vakolat nélkül. A vakolattal óvatosan, mert ha megszívja magát, akkor jól le fog fagyni.

Hűtőszekrény? Télen felejtős, nyáron még csak-csak.

Fémszekrény? Na az jó lehet. Nagy hűvös felület télen, jól le tud rajta csapódni a pára.

Szigetelt szendvicspanel szekrény? Az ideális választás, főként ha fűtést is alkalmazunk, mert nem az udvart fűtjük, hanem az árut melegítjük megvédve a páralecsapódástól. 

Mit tehetünk tehát, ha biztosra akarunk menni:

- alacsony páratartalmú időben füstölünk
- kontrolláltan emeljük a hőmérsékletet
- kicsapatjuk a párát menet közben
- gondolkodjunk el az éjszakai füstölésen!
 

Mi köze van tehát a hidegfüst generátornak a párásodáshoz, miért más?

Nem beszéltünk még arról, hogy mit csinál a KemenceMánia hidegfüst generátora ennek érdekében. 600 gramm fából 2 óra alatt 50 ml vizet kicsap a 40 cm-es csőben. Ez az ekkor keletkező 375 ml-nek több mint 12%-a. Ezen felül óránként 3-8 köbméter levegőt megmozgat a szekrényben. Ezáltal a levegő nyomás alatt van a szekrényben, így párát kell kivinnie. 3 köbméter friss levegő 10-ről 20 fokra melegítve újabb 40 ml vizet tud kivinni magával. 2 óra alatt ez összesen már 130 ml. 

Amennyiben megnöveljük a ventilátor teljesítményét (az egyenáramú feszültség emelésével 7,5-ről 9 vagy 12 voltra) akkor nő a légcsere, de ezzel együtt az égés sebessége, tehát a szükséges apríték mennyisége is valamelyest. Ami a nedvességet is növeli, ha az égési levegőn nem szűkítünk arra a szintre, hogy még ne aludjon ki.

Bonyolultnak hangzik? Elsőre, de családanyák is megtanulták.

Minden módszerre igaz, hogy ne akarjunk több fát elfüstölni, mint ami szükséges. Mennyi tehát a szükséges? Hogy a szekrény tetején lévő kéményen, vagy lyukakon folyamatosan lássuk éppen kijönni a füstöt.

Vannak-e még újabb módszerek? Már készül a KemenceMánia laborjában, mert az innováció az ízeket nem változtatja meg, csak az elkészítést teszi könnyebbé!