Hidegfüst páramentesítése füstgenerátorral

"Egészen sokáig alacsonyan tudom tartani a párát. Szép színe van az árumnak, és az illata is selymes." - Ezt egy vevőnk mondta nekünk, mikor a tapasztalatairól kérdeztük. Elárulom most itt a nagy 'titkot' mindenkinek, mert egyszerű. Füstszűrőnek használta a füstgenerátor apríték tartályát hobbi füstölőnk.

Ha még nem tette meg, akkor olvassa el cikksorozatunk előző részeit, amiből megtudhatja mennyi víz keletkezik füstölés közben, és utána, hogy mennyi féle változó hatással van a tényleges páratartalomra.

Füstölőnknek, akit az egyszerűség kedvéért hívjunk Bélának, az volt az alapfeltevése, hogy olcsóbb az apríték, mint a kolbász. Tanult emberként és tapasztalt barkácsolóként tisztában volt néhány dologgal, miszerint a füst fölfelé száll, hát még, ha arra is szívjuk! Azt is tudta, hogy a száraz fa vizet vesz föl. Azt okoskodta ki, hogy a faaprítéknak jó nagy a felülete, és jól a pára útjában lesz, ezáltal sokat szív majd magába.

Béla azt is kitalálta, hogy 2 órás füstöléseket fog tartani, utána pedig szellőzteti néhány órát. Fogta magát, és 2 óra után leállított a füstölőt, és a maradék parazsat, meg forgácsot kidobta belőle.

Minden reggel gondosan megnézte az Időképen, milyen időjárást mondanak. Úgy számolt, hogy 80%-os páratartalom fölött nem kapcsolja be, inkább szellőzzön még az áru. 80% alatt pedig igyekezett a 20 fokos levegő közelébe menni. Akkor ugyanis több párát visz ki magával a levegő.

Végül elkövette azt, hogy a füstgenerátorban található ventilátor sebességet maximumra állította, az égési levegőt pedig akkorára, ami még éppen elég volt, és a szekrényen is éppen csak jött ki a füst.

Béla nem olvasta az előző két cikkünket. Erre magától jött rá, és igaza volt.

Mi is történt valójában, milyen folyamatok zajlottak le?

- Szakasz: Száraz füstölés
- Szakasz: Párás, lágy füstölés
- Szakasz: Párás, erős füstölés

Miben térnek el az egyes szakaszok? Miért kell megkülönböztetni?

Le kell szögeznünk, hogy ha végigégetjük az összes fázist, akkor is kevesebb pára és kátrány fog távozni mintha ugyanannyi fát parázsra szórva égettünk volna el. Ez a generátor falán lecsapódó kátrány, valamint a kifúvó csőben és keverőszelepben lecsapódó kátrány és a kondenzvíz miatt van.

Mikor elkezdjük a füstölést a teljes apríték tartály száraz anyaggal van feltöltve. Mivel berendezéseink felső elszívásúak, ezért a teljes apríték réteg füstszűrőként üzemel. Az első órában a száraz apríték felveszi a keletkező pára egy részét és a tiszta füstöt engedi át. Ekkor nagyon kellemes lágy, száraz füstöt kapunk.

A második harmadban, mikor az apríték egy része elégett és folyamatosan esik lefelé, már ki kell fűtenie a vizet az égetés előtt. Ekkor a füst kicsivel párásabb lesz, de még mindig lágy ízeket, aromákat kapunk.

A harmadik szakaszban a megemelkedett pára mellé megérkezik az erősebb íz is. Ekkor a szűrőként használt apríték is elég. Az abban learókodott anyagok is elégnek. Töményebb lesz a füst, erős színező hatása lesz.

Béla ezt harmadik szakaszt szerette volna kihagyni, mert ő a lágyan füstölt, finom ízeket kedveli.

Ez természetesen csak egy ajánlás, de sokan pont ezeket az ízeket keressük.